Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Versek kedvesünknek

2009.02.05

Nevezz bárminek,
Csak adj nevet nekem,
Hívj bárhová
Csak mehessek Veled,
Érints bármikor
Csak érezzem meleged,
Mondj bármit
Csak hihessek Neked,
Láss bárminek
Csak becézzen szemed,
Küldj bármerre
Csak visszavárjon hited,
Tagadj meg bármikor
Csak tudjam szereteted. 

A szád jutott eszembe, hogy
mennyi mindent lehetne
játszani vele.
Vagy a bátor csontok a válladon.
És aggódom, hogy érdekel-e még
Téged is az én vállam
vagy a szám vajon... 

Mi nem hirdetjük fennen, hangos szóval,
Csak te, csak én, örökké
És holtodiglan.
Mi megpróbálunk csendben boldogok lenni,
Lelkünk mélyén, őszintén, igazán szeretni.

Az vagy nekem, mi testnek a kenyér
s tavaszi zápor fűszere a földnek;
lelkem miattad örök harcban él,
mint a fösvény, kit pénze gondja öl meg;
csupa fény és boldogság büszke elmém,
majd fél: az idő ellop, eltemet;
(Shakespeare)

Mondd újra s újra mondd és újra mondd,
hogy szeretsz! Bár az ismételt szavak
kakukknótához hasonlítanak,
emlékezz rá, hogy se mező, se domb
nincs kakukknóta nélkül, ha a lomb
újul tavasszal, s kizöldül a mag. 
(Elizabeth Barrett-Browning: Mondd újra)

Én nem tudom mi ez, de jó nagyon,
Elrévedezni némely szavadon,
mint alkonyég felhőjén, mely ragyog,
És rajta túl derengő csillagok.
(Juhász Gyula)

Add a kezed, mert beborúlt,
Add a kezed, mert fú a szél,
Add a kezed,mert este lesz.
Add a kezed, mert reszketek,
Add a kezed, mert szédülök,
Add a kezed,összerogyok.
(Szép Ernő)

Két karodban ringatózom
csöndesen.
Két karomban ringatózol
csöndesen.
Két karodban gyermek vagyok
hallgatag.
Két karomban gyermek vagy te
hallgatlak.
(Radnóti)

Szeretlek, szeretlek, szeretlek,
egész nap kutatlak, kereslek,
egész nap sírok a testedért,
szomorú kedves a kedvesért,
egész nap csókolom testedet,
csókolom minden percedet. 
(Szabó Lőrinc)

Rád gondolok, ha nap fényét füröszti
a tengerár;
rád gondolok, forrás vizét ha festi
a holdsugár.
Téged látlak, ha szél porozza távol
az utakat;
s éjjel, ha ing a kis palló a vándor
lába alatt.
(Goethe)

Hozzám nőttél észrevétlenül,
Beépültél húsomba, vérembe,
Itt élsz velem legbelül,
Tested lenyomata beégett testembe.
(László Ilona)

Te igazán tudsz szeretni.
Csak érted tud a szívem igazán dobogni.
Mikor te jutsz az eszembe,
Párszor könny bújik meg a szemembe.
Mert nem hittem volna, hogy egyszer ilyen boldog lehetek.
S valakinek a szívében ily sokat érhetek.
Belátom, fontos vagyok neked,
S az időnk kulcsát mélyen elteszed.
És amikor szomorú vagy, újra előveszed.
Hálás vagyok a sorsnak, hogy megtaláltalak,
És én evvel szívembe bezártalak.
Mikor eszedbe jutnak, amiket neked írtam,
Akkor gondolj rám, mert én csak ezt akartam.

Nem is hinnéd, de egy szó többet ér nekem,
Ezer ajándéknál, ha te mondod nekem kedvesem,
Mikor szemedbe nézek, látom, azt hogy szeretsz engem.
Ahogyan rám mosolyogsz, abban van valami varázslatos
Úgy érzem, elolvadok.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.